2006. augusztus 18., péntek
23. levél - Grancának
Alapjáraton azért egyetértek – csak bizonyos dolgokra „mennék rá” J
„Készítettek felmérést a felvételizők között arról, milyen indíttatásból választják az adott szakot. Érdeklődésből – volt rá a legtöbb válasz. Ezt én nem hiszem.”Tudod miért nem hiszed? Mert már nem vagy az a korosztály. Már van a hátad mögött néhány év tapasztalat, te már tanultál olyat ami „divatos” volt. (Kíváncsi lennék, hogy miért? Te akartad? A szüleid erőltették? Netán érdekelt?)
Bizonyára közre játszik a pénz is – ez már az ő örökségük, ebbe születtek. Tisztelet az olyanoknak, mint pl. az öcsém. Aki 8 éves kora óta tanár akar lenni – ergo 28-án beiratkozik az egyik „divatos” szakra: bölcsész lesz.Egyszóval: miért ne érdekelhetné őket bármi ami „divatos”?Lehet, hogy csak olyasmi érdekli amihez ez az út.Bevallom én még nem találkoztam olyan tinivel aki élt-halt (pl.) a kutatóbiológiáért.Persze biztosan van ilyen is.
„Mi másban legyen az egyik legnagyobb örömforrásom, mint a munkámban?”……” Hát nem ez a cél?” Erről Szent-György Albert gondolata jut eszembe (az első memoriter amit a gimiben kommunikációból tanultam):
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."
Szép gondolat. És igaz. Legalábbis annak kéne lennie.
Mert a „cél” ez.
Komment
Még nincsenek kommentek.
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.